Osztálykirándulás
Becsült olvasási idő: 3 perc
4.3
(121)

Az előző írásomban említettem, hogy tanügyben dolgoztam. Amit most leírok jó bő tíz éve történt meg velem. Az egyik végzős osztály buszos kirándulást szervezett, ahova az osztályfőnöknő mellett engem kértek fel kísérő tanárnak. Róla annyit érdemes tudni, hogy az iskola mumusa volt, minden hibát észrevett, és igazgatói babérokra pályázott. A diákok szívből utálták. Hogy ellensúlyozzák a szigorúságát kellettem én.

Eljött a várt nap. Már a találkozáskor leteremtette a társaságot, mert az egyik gyerek pár percet késett. Utána kioktatott mindenkit, hogy milyen szabályokat kell betartani a kirándulás alatt. Precíz, percre kész programot készített, amihez körömszakadtáig ragaszkodott. Kínkeservesen eltelt az első nap. Elérkeztünk a szállásra, amelyik egy iskola bentlakásában volt leszervezve. Vacsora után kiosztotta a szobákat. A fiuk a földszinten, akikre én kellett vigyázzak, a lányok az emeleten, akikre ő vigyázott. Azzal búcsúzott el, hogy reméli piálás és dorbézolás nem lesz.

Alighogy kilépett a fiuk kértek, hogy menjek be az egyik szobába. Gondoltam hogy miért hívnak. A dugi üvegek kerültek elő a táskák mélyéről.

– OK fiuk, nem mondom hogy ne igyatok, én is voltam fiatal, voltam kiránduláson, tudom milyen, de reggelre tüntessetek el minden nyomot. Nem akarom hogy az osztályfőnök cirkuszoljon.

– Semmi gond tanár bácsi, nem lesz baj – mondta az osztály vezetőegyénisége.

Tudtam, hogy ha ő valamit megígér, akkor nem lesz baj, a többiek hallgatnak rá.

– Megkínálhatjuk a tanár bácsit is? Az ofőnek is hozott valaki házi készítésű szörpöt, már fel is vitték neki – kérdezett meg, amire páran felvihogtak.

Nem tulajdonítottam nagy jelentőséget a vihogásnak. Egy doboz sört nyújtottak át, amit megköszöntem. Mikor megittam elvonultam a szobámba, újra figyelmeztettem őket, hogy vigyázzanak az itallal, és reggelre legyenek eltüntetve a nyomok.

Éjfél után arra lettem figyelmes hogy a szobámban mozogás van. Mikor fel akartam kelni valaki nem durván, de határozottan visszanyomott az ágyba. Az ablakon beszűrődő fénynél láttam, hogy az egyik diáklány. Én barom, nem zártam be az ajtót.

– Maradjon csendben tanár bácsi – szólalt meg

– Mi a fenét keresel te itt? Tűnj el baszd meg, börtönbe akarsz juttatni, tanítványom vagy és kiskorú is. – káromkodtam el magam, pedig nem szokásom.

– Maradjon már csendben. Senki nem fogja tudni és nem vagyok kiskorú, betöltöttem a tizennyolcat. A fiuk gondoskodtak arról, hogy az ofő ne ébredjen fel.

Az a lány volt, aki órák alatt állandóan próbált flörtölni velem. Mikor kijött a táblához a melleit megigazította, vagy az első padban ülve sokszor húzta fel a szoknyáját hogy kilátszott a combja vagy a bugyija is. Mindig próbáltam nem észrevenni, és most itt volt rajtam, teljes súlyával rám nehezedve, érezve az illatát, a perzselő bőrét. Próbáltam lerázni magamról, aminek az lett az eredménye, hogy karjaival és lábaival átfogott. A száját a számra tapasztotta és csókolni kezdett. Két csók között megszólalt:

– Soha nem vettél észre, pedig próbáltam felhívni a figyelmed magamra.

– Mindig észrevettem a próbálkozásaid. De a vágyat legyűrtem magamban. Diákom vagy…

– Akkor most hagyd hogy a vágy gyűrjön le – szakított félbe és újra csókolni kezdett.

A szorítása lazult, de nem engedett el. Csókolta a szám, az arcom, beleharapott a vállamba. Ekkor már érezte hogy nyert ügye van. A farkam lüktetett. Felült és levette magáról a pizsama felsőjét. Előbukkantak a mellei, amiket rögtön a számba tömött. Én meg szoptam, nyaltam őket. Megszabadult a pizsamanadrágjától is. Mikor végre levegőhöz jutottam és kicsit próbáltam rendezni a gondolataim lehúzta rólam a bokszeralsót.

– Ne féljél, nem lesz bajom, nem vagyok szűz, szedek gyógyszert is – és gyorsan beleült az ágaskodó férfiasságomba.

Elkezdett lassan mozogni rajtam. A haja az arcomra hullt. A hegyes, kemény mellbimbói a mellemet simogatták. Ez az, ami annyira fel tud izgatni, hogy megszűnik a világ számomra. Ő meg csak egyre gyorsabban lovagolt rajtam. Pizsamáját a szájába tömte, hogy ne hallatszódjon a lihegése. Egyik kezével meg a számat fogta be, mert én is kezdtem hangos lenni. Mikor majdnem a csúcsra értem leszállt rólam és megfordult, háttal felém ült rám. Hatalmasat nyögtem mikor újból felnyársaltatta magát velem. A legjobbnak láttam én is, ha valamit a számba tömök, mert a szomszéd szobában alvó fiukat felébreszteném a nyögéseimmel. A pizsamanadrágja volt a kezem ügyében. Azt tömtem a számba. Éreztem rajta hogy nedves volt. Mélyen beszívtam az illatát a pinalének ami átitatta a nadrágját, és átadtam magam az élvezetnek. Néztem a csinos hátát, derekát, a kerek fenekét, ami ütemesen csapódott a hasamnak. Végül nem bírtam visszatartani és beleélveztem a tanítványom pinájába. Párat még mozgott ő is és eljutott a csúcsra. Hanyatt dőlt rám, én meg átöleltem. Simogattam a melleit. Utána mellém csúszott és megcsókolt. Kicsit még maradt mellettem. Kint már pirkadt.

– Menned kellene, nem akarom hogy itt találjanak – mondtam, pedig marasztaltam volna még.

Egy utolsó csók és simogatás után felkapta a pizsamáját és kisurrant az ajtón.

Másnap próbáltam úgy viselkedni, hogy ne látszódjon az éjszakai kaland rajtam. Szerencsére a diákok nem velem foglalkoztak, hanem az osztályfőnökükkel. A házi készítésű szörpben egy kis altató volt. Csak akkora adag, hogy egész éjjel aludjon, és ne vegye észre, hogy pár fiú bosszút áll a sok piszkálódásért. Mi volt a bosszú? Kiélték fiatalkori szex éhségüket. Ha annyit baszogatta őket, akkor ők megbaszták. Az aznapi program sokkal lezserebb volt. Már nem kellett percre betartani. Nekem meg volt időm elgondolkodni azon, hogy mi is történt velem, és hogyan viszonyuljak ezek után a tanítványomhoz.

Mennyire tetszett ez a szextörténet?

Kattints a csillagokra az értékeléshez!

Átlagérték: 4.3 / 5. Értékelések száma: 121

Még nincs értékelés, legyél Te az első!