Mersz és erő!
Becsült olvasási idő: 5 perc
4.7
(148)

Sziasztok!
Ildi vagyok aki nem rejti véka alá a gondolatait és a bájait.
Folytatom a történetemet egy a válásom utáni epizóddal.
Mikor úgy ahogy rendeződtek a dolgok körülöttem akkor beindultak az ismerősök és barátok. Mind férjnek valót akart nekem bemutatni, összehozni valaki nekik kedves férfival.

Egyik ilyen alkalommal grill parti volt az egyik régi barátom apukájának udvarán, ahova meghívták Sanyit is, a jóképű, sármos informatikust is.
Nos amikor megérkezett és bemutatták megvallom elkezdett a bugyim csúszni lefele. Aztán 15 perc múlva visszament az magától. Ilyen sótlan, pipogya férfit keveset hord a föld a hátán.
Amikor a társaság már szakadt a nevetéstől ő legfeljebb elmosolyodott. Nem sztorizott, nem szólt hozzá semmihez. Így hamar a felejtős kategóriába került. Nem foglalkozott vele senki.

Annál inkább a házigazdával, Józsival, a barátom apukájával. Egy humorista és egy cirkuszi bohóc keveréke volt annak ellenére hogy 62 évesen 20 éve özvegy volt és egyedül élt egy hatalmas házban, dőlt belőle a hülyeség, a pajzán viccek, történetek és ugratások.
Egyik ilyen után mondtam valami kétértelmű poént, erre azt mondja

„Ejj Ildi, lennék csak húsz évvel fiatalabb, nem szabadulnál a kezeim közül! ”

Erre azt válaszoltam,

„Miért? Most mi hiányzik? A mersz vagy az erő! ?”

Erre kitört a nevetés, és azt mondja,

„Ildi, az anyád úristenit!” , és fejemet két tenyerébe fogva hatalmas színpadias puszit adott az arcomra.

Továbbra is jó volt a buli, de velem többet nem kötözködött.
Mikor vége lett, odajött elköszönni, egy cetlit nyomott a kezembe és a fülembe súgta, ezt majd később olvasd el.
Hát furdalt a kíváncsiság rendesen, de a többiekkel mentem haza így csak otthon olvastam el.

Ez állt rajta: „Van mersz és erő is, de tisztellek annyira hogy ne hozzalak kényelmetlen helyzetbe! Ha rosszul gondolom akkor 06/30xxxxxxx!”

Egy pillanatra azért elgondolkodtam. Én alig 40, ő 62! Mi lehet ebből!?
De nem sokáig haboztam, kiugratom én a nyulat a bokorból.
Felhívtam, mondom neki, na itt vagyok, mesélj!

Azt mondja, „Nem vagyok én Andersen, ha komolyan gondolod egy hét múlva találkozzunk, túrázni megyünk úgy öltözz és hozz meleg ruhát is magaddal! Mondja mikor és hol találkozunk és el is köszön.
Hú basszus!
Ez dirigál nekem! Na ezt a kihívást nem hagyhatom annyiban.

Korábban mentem, de ő már ott volt. Elvette a táskámat, megpuszilt, kinyitotta a kocsi ajtaját és beültem.
Elindultunk ki a világból, közben beszélgettünk, de olyan ügyesen forgatta a szót hogy semmi konkrét dologról nem beszéltünk. Azt is csak akkor árulta el hova megyünk amikor megláttam az Aggtelek táblát és rákérdeztem.
A barlang túrához korán érkeztünk így azt mondta sétáljunk az erdőben. Elvitt egy meredek ösvényen egy csalitosba, de hiába gondoltam bele bármit, a kezemen kívül nem fogott meg semmit rajtam, azt is csak lovagiassági gesztusból.
Visszaértünk a barlanghoz, felvettük a meleg ruhát és indult a barlang túra. Egész idő alatt egy ízig vérig úriember volt. Vigyázott rám mint apa a lányára.
Mikor kiértünk visszaöltöztünk, mutatta hol a wc és ittunk is a büfében valamit.

Mondta hogy ebédelni hol fogunk, az egy jó csárda az út mellett.
Valóban az volt.
Itt sem hazudtolta meg magát. Bár ismerte a legjobb ételeket italokat, de hagyta hogy én válasszak, csak javasolt még ezt azt kiegészítésnek.
Közben beszélgettünk most már úgy mint aki tényleg randizik. Olyan jól sikerült hogy az ebéd 3 órás lett.
Amikor mondtam hogy menjünk, rendezte a számlát. Én felállva az asztaltól meg akartam csókolni de csak puszi lett, úgy sikerült.
Húzta az agyamat.

Elindultunk hazafelé és újra csak általános társalgás folyt, pedig mikor beültem a szoknyám úgy felhúztam hogy foglalkozhatott volna mással is.
Mikor megérkeztünk én megköszöntem neki ezt a szép élményt, ő áthajolt hozzám, kezét a combomra tette és olyan szenvedélyesen csókolt meg hogy rögtön benedvesedtem.

Akartam kérdezni hogyan tovább, de a számra tette a kezét, hogy ne most!
„Ha holnap is úgy gondolod akarod, hívj fel és beszélünk róla.”

Kiszállt, kinyitotta a kocsi ajtaját, kezembe adta a táskámat és elköszönt.
Megvárta míg eltűnök a szeme elől és akkor ő is haza indult.
Megvallom kevés álmatlan éjszakám volt életemben, de az akkor az volt!
Kavarogtak a gondolatok, de hajnal fele győzött az az énem amelyik azt mondta: „Nem adhatod fel!”

Reggel felhívtam és csak annyit mondtam: „Akarom!”
Rendben, jött a válasz. Jövő szombaton este 6-kor várlak nálam, légy nőies!
És elköszönt!
Na megint hülyét csinált belőlem. Legszívesebben odamentem volna és vagy felpofozom vagy megerőszakolom!
Ehelyett vártam a szombatot mint kisgyerek a karácsonyt!

Eljött a szombat, kicsíptem magam úgy isten igazából és elindultam.
Az ajtóhoz érve körbe néztem magam, nyugtáztam minden rendben.
Nyúlok a csengőhöz, nyílik az ajtó, de ő sehol. Volt viszont több száz mécsesből ösvény kirakva és közötte felszórva rózsa szirommal.
Remegő lábbal léptem be az tény.
Megyek fel a lépcsőn a rózsa szirmokon, egyenesen a fürdőszobáig. Oda vezetett az ösvény.
Az ajtón tábla.
„Ha kopogsz, nem biztos hogy bejöhetsz,
Ha bejössz, nem biztos hogy kiengedlek!”
Benyitottam kopogtatás nélkül.

A nagy sarokkádban feküdt, nyakig takarva a habfürdővel, zsúrkocsin pezsgő két pohárral, mandula likőr 1 pohárral és egy gyertya tartóban két szál nemrég meggyújtott égő gyertya.
Csak ámultam. Ilyenben eddig nem volt részem.
Ő törte meg a csendet. „Üdvözöllek Kedvesem!”
Nekem csak egy béna „Szia” jött ki a számon, az is halkan.
„Ruhástól jössz közelebb vagy előtte levetkőzöl!?”
Megfordult a fejemben hogy ruhástól fekszem be mellé a kádba, de inkább egy laza sztriptíz bemutató keretében váltam meg amúgy is falatnyi ruhámtól.
Csak a bugyi maradt, nem mintha sokat takart volna.

Beléptem a kádba, folyamatosan a szemébe nézve simogattam magam. Húztam az agyát.
Két kezét kitárva hívott magához, „Gyere!”
Letérdeltem, mintha lovagolni akarnám és pajzán csókolózásba kezdtünk. Mikor ráfeküdtem, éreztem a sztriptíz jótékony hatását. Bár a combjaimmal gyorsan felmértem a helyzetet, de a kezemmel is fogni akartam. Nem volt extrém hosszú, de viszont vastag. Legalább másfél szerese az átlagnak.
Punám már a gondolattól is összerándult.
Megfogta a két vállamat és megfordított, magára fektetett. Most az ő kezei pásztázták végig testem minden porcikáját, na és zegét-zugát, miközben a nyakamat csókolta.
Isteni keze volt!

Töltött egy pohár likőrt és a számhoz tartotta a poharat. Nem hagyta megfogni, ő itatott. A felénél elvette és a maradékot megitta. Hamar érződött a jótékony hatása!
Miközben ő a melleimet, én a combjaim között ágaskodó farkát masszíroztam, és ritmusosan dörgölőztünk egymáshoz.
Én nem bírtam idegekkel, még mindig rajtam lévő bugyimat félre húzva beigazítottam kemény farkát a pinámba és tövig rácsúsztam. Kitöltött rendesen!
Ez aztán fasz a javából!!!

Mivel két karral ölelt csak csípő mozgással és hüvely játékkal basztam a faszát.
Mikor kezdtem hangot adni az élvezetnek egyik kezével befogta a számat, és fülembe duruzsolta, „Ssssssss, jó lesz, bízz bennem!”
Akkor már vakon és némán engedelmeskedtem. Simogatott, csókolta a nyakamat én pedig lágyan ringatóztam a faszán.
Éreztem hogy jön a hullámvasút, fenn vagyok a csúcson, és innentől nem vagyok ura a saját testemnek. Remegtem, rángatóztam, egész testem vonaglott. Az én csípő mozgásomat az övé váltotta fel, minden mozdulatra tövig felnyársalt, bal keze középső ujját bedugta a farka mellé és rögtön a kis szilvámra tapintott, amitől kis híján elájultam.
Nem tudom meddig vonaglottam rajta, de ilyen percekig tartó orgazmusom addig sose volt.
Aléltan feküdtem az ölében, amikor fülembe súgta, „Mondtam hogy jó lesz! ”

Félig megfordultam, mert látni akartam. Boldogságot láttam az arcán. Rámosolyogtam, visszamosolygott és azt mondta: „Légy üdvözölve a Paradicsomban Nagylány! Ez a kielégült mosoly mindent elmond!”
Nem tudtam neki mit mondani, csak a szájára tapadtam és csókoltam. Lassan, érzékien, egy vágytól túlfűtött Nagylány minden bujaságával.
Meg akartam lovagolni, hiszen eddig csak én voltam kényeztetve, de nem hagyta!

Ne siess, mondta, hosszú még az éjszaka.
Magához húzott és fejemet a vállára téve élveztük egymás testének a simogatását.
Mikor elkezdtem mocorogni akkor ő kiszállt a kádból, de mondta hogy én még maradjak, szeretné látni a pancsoló Nagylányt. Maradtam és élveztem a nagy kád kényelmét.
Mikor végzett elővett egy hófehér fürdőlepedőt és mosolyogva várta hogy kiszálljak.
Mentem, de nem adta ide hanem ő törölt szárazra. Olyan gyengéden és érzékien hogy beleremegtem. Minden száraz részt csókokkal halmozott el. A punusomat különös alapossággal!
Mikor végzett magamra akartam tekerni a fürdőlepedőt, de nem hagyta. Elővett egy karton dobozt, amiben egy vörös selyem köntös volt és mondta „Ezt vedd fel, ez a Tied!”
Ő egy zöld köntösbe bújt, töltött két pohár pezsgőt és ittunk a „Merszre és az erőre” amely összehozott bennünket ma.

A történet itt nem ér véget, hiszen messze volt még a reggel, de a folytatás majd a második részben hamarosan itt lesz.

Mennyire tetszett ez a szextörténet?

Kattints a csillagokra az értékeléshez!

Átlagérték: 4.7 / 5. Értékelések száma: 148

Még nincs értékelés, legyél Te az első!